2019 tavaszán rendeztük meg az első KOS Masters Nemzetközi Kosárlabda tornánkat Szigetszentmiklóson, ahol két ukrán-magyar csapat is részt vett, és miután kitűnően érezték magukat szívélyes meghívót adtak át nekünk a januárban Munkácson rendezendő tornájukra.

Tavaly tavasszal alakult, Torinóban ezüstérmes csapatunk, a Hungary50 KOS Masters tagjaiból verbuválódott össze az alap névsor, de így is kevesen voltunk, így a szenior társadalom prominens tagjai is csatlakoztak hozzánk, Mohai Zoli és Szatmári Ákos személyében.

Az időpont nem volt épp a legszerencsésebb, hiszen a következő hétvégén adunk otthont a seniortorna-sorozat soron következő, Dunaharaszti állomásának, de nekivágtunk, egy kicsit  “itt még úgysem voltunk” alapon.

A csapat tagjai: Kiss István, Máthé Csaba, Pozsik Lajos, Tajti Zoltán, Mohai Zoltán, Szatmári Ákos, Kupai László

Előkészületek elvégezve, szállás lefoglalva, a Batyi kisbusza péntek reggel elindult Munkács felé. Útközben egy ebéd a Baktai erdőben a Fenyves étteremben, majd átsuhantunk a határon. A szállásunkat Hotel Magnat-ban elfoglaltuk, majd meccs 20:30 kor a Stare Kone ellen, akikkel már Torinóban is találkoztunk, akkor a döntőben.

A szlovák csapat örök mumusunknak bizonyul, sajnos kikaptunk tőlük, de nem keseredtünk el, másnap egy másik szlovák csapat várt ránk.

Szombat délelőtt 10 óra: Hungary50 KOS Masters – Nova Ves 38:33!!!! Nagyon kemény meccsen, végig magunknál tartva a vezetést győztünk! Ezzel a bronzmeccsre kvalifikáltuk magunkat. Ebéd, bográcsos babgulyás magyar módra, isteni volt….

Miután megtekintettük a munkácsi várat csapatprogramként, szombat 17 órakor a Kaunas csapatával játszottunk a harmadik helyért. Bár félidőben vezettünk 20:19-re de sajnos elfáradtunk a végére, így ellenfelünk megérdemelten győzött.

Említésre méltó, hogy Ákos 39-40 fokos lázzal játszott végig 2 meccset, de így is 6-ból 6 triplát dobott be. Megsüvegelendő teljesítmény, köszönjük, tőlünk megkapja az MVP címet.

A tornán az ukrán és litván csapatok olyan sztárjátékosokkal képviseltették magukat, mint Alexander Kochergin (Csepel) és Arvydas Venclovas (Kaposvár) akik annak idején hosszú időn át Magyarországon játszottak és azóta is kiválóan beszélnek magyarul.

A hétvége egy csodálatos vacsorával és a másnapi 6 órás várakozással zárult a határon, de szerencsésen hazaértünk és vidáman meséljük élményeinket. Jövőre megyünk újra, reméljük több csapat is csatlakozik a magyar szeniorok közül.

Ha szívesen részt vennél hasonló tornán nézd meg a versenynaptárt. Biztosan találsz valami érdekeset 😉